Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Domby Károly

2001. február 8.

Marosvásárhelyen közel 120 beiskolázatlan, nehéz körülmények között élő, napjait az utcán töltő kiskorú van, míg számuk megyeszinten ezres nagyságrendű. Febr. 8-án Marosvásárhelyen megnyitották a 40 kiskorú befogadására alkalmas Rozmaring Foglalkoztatási Központot, ahol a jövőben negyven 5-13 éves korú gyerek játszik, tanul majd. Két román és egy magyar tannyelvű iskolás csoport indul részükre. Domby Károly, a megyei gyermekjogvédő felügyelőség vezetője elmondta, hogy régi álmuk egy kis része valósult meg a központ megnyitásával. Alapítványok segítségével már 1998-ban igyekeztek javítani az utcán élő gyermekek helyzetén. A marosvásárhelyi Kiskorúak Központjában 16 gyerekből álló csoportot alakítottak, s a foglalkozások nyomán közülük kilencen sikeresen vizsgáztak, s ma már a kisegítő iskolában, általános iskolákban tanulnak. /Megnyitották a Rozmaring Központot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./

2003. április 10.

Maros megyében a megyeszékhelyen, Marosludason, Mezőzáhon, Nyárádszeredában, Segesváron és Szászrégenben működnek több száz árva és elhagyott gyereknek otthont adó elhelyezési központok. Jelenleg a megyében az árvaházakban gondozott gyerekek száma 1107. A kormánystratégia alapján 2007-ig felszámolják a nagyméretű árvaházakat, s a gondozottakat pótcsaládoknál, rokonoknál helyezik el. Domby Károly, a megyei igazgatóság vezetője elmondta, hogy a gyermekeknek megfelelő, családias életkörülményeket kell biztosítani. Jelenleg a hét elhelyezési központból ötben családi modulokban élnek a gyerekek, ami azt jelenti, hogy 8-10-en tartoznak egy kis családhoz. Az itt nevelkedettek viszont az életbe kilépve nem tudnak alkalmazkodni, nem találják fel magukat, nem tudják kezelni a fizetésként kapott pénzt. Megyeszinten eddig 3200 árva és elhagyott gyermeket sikerült az árvaházból kivenni és pótszülőkhöz, családokhoz, a tágabb értelemben vett családjukhoz helyezni. Nagy részüket nagyszüleik, rokonaik nevelik; több mint 200-at szakképzett pótszülők gondoznak. Jó pár gyerek az alapítványok, nemkormányzati szervezetek által működtetett családi házakban, árvaházakban él. A családi környezetben élő, rokonok, pótszülők által nevelt gyerekek pár hetes szeretetteljes gondozás után nagymértékben megváltoznak. Egy pótszülő 1-2 gyerek nevelését vállalhatja. A pótcsaládok tevékenységét negyedévenként ellenőrzik a szociális munkások. /Simon Virág: Nem kerül lakat az árvaházakra. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998